Szobrot avattak 2023. szeptember 16-án a törökszentmiklósi városháza udvarán II. Almásy János egykori jászkun kapitánynak, Törökszentmiklós újra-alapítójának. Alkotója Györfi Sándor Munkácsy -díjas szobrászművész. A szobor Törökszentmiklós újra-telepítése 300. évfordulójának állít emléket ^[1]

A szobor, egy emlékmű, melynek történelmi indokáról ezt olvashatjuk: „A középkorban Törökszentmiklós Balaszentmiklós néven létezett, ám a török elleni felszabadító háború idején, 1685–86-ban teljesen elnéptelenedett. II. Almásy János 1720-ban először református, majd néhány évvel később katolikus vallásúakkal telepítette be a várost, olyannyira sikeresen, hogy 1732-ben már három országos vásári jogot is elnyert a település, 1738-ban pedig a mezővárosi címet is megkapta. A létszám húsz év alatt 1500–2000 főre nőtt – számolt be II. Almásy János érdemeiről Galsi Zoltán helytörténeti kutató.^[2]

Az elképzelt alkotásról így nyilatkozott a szobrász: „Bal kezében alapító okirat, jobb kezét a város kicsinyített mása felé tartja. Azt próbáltam ábrázolni, ahogy Almásy János megálmodja a tervet, hogy miként képzeli el a várost. Ez makett és karcolat formájában jelenik majd meg egy sziklatömbön. Hiszen egy városhoz – ahogy a Biblia is mondja: „sziklára építsd városodat, és ne homokra” – erős alapokat kell biztosítani. A figura bronzból készül majd, és lesz egy templomot jelző márványkapu is, hiszen a hit nagyon jelentős Törökszentmiklós életében –jellemezte a három elemből álló kompozíciót Györfi Sándor szobrászművész.” ^[2]

A szobor helyszíne jelképes, melyről ezt olvashatjuk: „A szobor a közösségi térként is szolgáló városháza udvarán áll. A helyszín jelképes, hiszen ezen a helyen állt az Almásy család városi kúriája, az úgynevezett rezidenciás ház, melyet a család az 1850-es években a városnak adományozott és egészen 1909-ig ebben az épületben működött a községháza. Lebontása után a helyén a mai városháza és a mellette álló, egykori Járásbíróság épülete épült fel.” ^[3]

---