A szabolcsi község egyik fő nevezetességéről így számol be a történeti kismonográfia: "A valaha gyönyörű parkban áll a régi Kállay-kúria, megépítésétől 1948-ig csak a família birtokolta és lakta. Építési idejéről Kállay András főispán tudósít bennünket: Kállay Miklós apja, György a nagykállói vármegyeháza építőmesterével s azzal egy időben építtette (talán 1767-ben). Ezt támasztja alá az a forrás is, amely szerint Kállay György a vármegyétől tizennégyezer zsindelyt kapott kölcsön. Az építész személyére (Salvator Aprilis vagy inkább öccse, Giuseppe Aprilis) nincs írott forrásunk, ahogy az épületen végzett különböző átalakításokra sem, egészen 1964-ig. A déli oldalon a homlokzatfalon látható Kállay-címer nem a régi (egyébként heraldikailag hibás is)."^[1] A barokk épületben azután volt erdőgazdasági munkásszálló, terményraktár, majd 1964-től helyreállítás után iskolai és tanyasi kollégium működött falai között.^[2] Az 1990-es évek elejére funkciótlanná vált az egyre rosszabb állapotba került épület, egyedül a bejárat fölötti, akkorra már elpusztult Kállay-címert pótolták.^[3] A 2015-ben elkezdődött teljes felújítás során azután leverték az bejárat fölötti címert és a felújítás végeztével Matl Péter szobrászművész készített új Kállay-címert a bejárat fölé, egy díszesebb, bővített verziójú Kállay-címert pedig egy különálló címeroszlopra a park bejárata elé - lásd csatolt műlap. A múzeumként és kulturális térként hasznosított épület átadása 2016 áprilisában történt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatóbeszédével.^[4]

---