„1878 és 1939 között az egykori Kaszinó, a mai Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ adott otthont a Schlaraffia Sempronia Kulturális Egyesületnek. De kik voltak a Schlaraff lovagok? Röviden összefoglalva olyan férfiak, akik a kultúráért és a művészetekért akartak tenni, akik idejüket, energiájukat az eszményi művészetnek, a barátságnak és a humornak szentelték. (…)
1878-ban a Széchenyi téri Kroyherr kávéházban alakult meg a soproni rend. A húsz alapító tag között ott volt Széchenyi István fia, Széchenyi Béla is, aki magának a „Machthart, a morcos medve” lovagnevet választotta. A társaságnak kezdetben 20– 30, később 40–50 tagja volt. Nők nem lehettek tagok, azonban évente egyszer nyílt napot tartottak, ilyenkor bármely kíváncsi hölgy szabad belépést nyert a „lovagvárba”. A legismertebb soproni lovag, a sokunk emlékezetében még ma is élő kiváló zenész, Klafsky Henrik (1893–1990) volt, aki a „Lorbeerblatt zum Grosskristall des Grossursippenordens” (szabad fordításban: a Nagy Őshörpölési Érdemrend Babérággal Ékesített Nagykristálya) kitüntetés birtokosa volt. Az egyesület működése Sopronban 1939 áprilisában szűnt meg. Az Sz. Egyed Emma által készített emléktáblát 2009 szeptemberében Franz Josef Kollitsch, a Schlaraffia Egyesületek Világszövetségének elnöke és Abdai Géza akkori alpolgármester leplezte le.”^[1]
Jelképük, a Bölcs Bagoly is ott látható a táblán.
Az egyesületet 1946-ban betiltották.^[2]

---