Zentán született 1861-ben. Az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1886-ban doktorált. Tanított és tudományos munkával foglalkozott Zentán, Szegeden, Zomborban, Pesten. Aktív tagja volt a Bács-Bodrog Megyei Történelmi Társulatnak, amelynek 1895-tõl titkára. Történeti és vegyes cikkeket irt többek között a Századokba, a Szegedi Híradóba, a Zentai Híradóba.^[1] Kiemelten foglalkozik Zenta történetével. Számos cikket, értekezést jelentet meg szülővárosa történetéről. Genealógiai és heraldikai tárgyú kutatásokat is folytat. Mindezek mellett régészeti ásatásokon is részt vesz. Munkásságának eredménye a csaknem félezer közölt írás, amelyekből tizenöt önálló kötet, illetve számos különféle tanulmány, cikk és értekezés látott napvilágot. A történész nevét viseli a zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levélbarátok Köre.^[2]

Szobrát Dudás Sándor készítette (csak névrokonok). Dudás Gyulát ülő pózban látható egy padon, kezében egy gömbbel, ami Zenta jelentősebb dátumait és a történelem során megjelent jellemző neveit tartalmazza. (1245, 1389, 1506, 1704, 1769, Сента, Senta, Szenta, Zentha)^[3]
Dudás Sándor a mű készítéséről árult el titkokat:
„Nem sok képi dokumentum maradt Dudás Gyuláról, de azt, ami a rendelkezésemre állt, próbáltam úgy felhasználni, hogy minél jobban őt ábrázolja. Később elhangzott egy olyan megjegyzés, hogy kalapot kellene rá tenni, mert mindenki emlékében úgy él. Szándékosan nem tettem rá kalapot, mivel inkább a munkásságát szerettem volna kiemelni, kidomborítani."^[4]
A szoboravató beszédet Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Czeglédi Rudolf, Zenta község polgármestere, tartotta.^[5]
Tetszik, hogy annyira emberközeli lett, le lehet ülni mellé, akár beszélgethetünk is vele, bár választ nem biztos, hogy mindenre kapunk...

---