„Solymosy László az 1870-es évektől arra törekedett, hogy a régi kastély helyébe újat és később a család számára kriptát építtessen (1872-ben László báró leánya, a 10 éves Irma meghal és ideiglenesen a temető keresztje előtt építettek egy egyszerű sírboltos kriptát). Mivel ő evangélikus, a temető pedig katolikus volt, a kriptát nem a temetőben, hanem a temető melletti földjére tervezte."^[1][2]

A báró losy és egervári család eredeti neve Falk volt. 1895-ben kaptak bárói címet. Az Esterházyak jószágkormányzója is volt. A lózsi kastély építéséhez használta fel a lesvári, (Röjtökmuzsaj határában álló) egykor Esterházy „Mon bijou” kastély építőanyagát.

„Mivel a Viczay família a XIX. század elejétől kezdve fokozatosan eladósodott, Viczay Héder 1869 őszén egy levelet intézett Solymosy (I.) Lászlóhoz: „Kedves öcsém, mint tudod, a Viczay család utolsó tagja vagyok, s velem kihal a család. Törvényes örököseim már alig várják, hogy szeretett lózsi birtokomra kezüket rátegyék, s tán túl is adjanak rajta mielőbb. Ezt nehezen viselném el. Én ismerlek édes Öcsém, hogy egyszerű származású vagy, végtelen szorgalmas és hozzáértő jeles gazda, s tudom, hogy Te ki megbecsülöd a földet, szeretett birtokomat megbecsülended, s felvirágoztatod, s ezért jelen soraimmal felajánlom megvételre”. A hagyomány szerint Solymosy már másnap vitte is a birtok vételárát Viczayhoz, aki a (nagy)lózsi uradalom és a régi kastély eladása után végleg átköltözött a hédervári kastélyba.”^[3]

---