A báró losy és egervári család eredeti neve Falk volt.^[1] 1895-ben kaptak bárói címet. Az Esterházyak jószágkormányzója is volt. A lózsi kastély építéséhez használta fel a lesvári, (Röjtökmuzsaj határában álló) egykor Esterházy „Mon bijou” kastély építőanyagát.^[1]
„Solymosy László az 1870-es évektől arra törekedett, hogy a régi kastély helyébe újat és később a család számára kriptát építtessen (1872-ben László báró leánya, a 10 éves Irma meghal és ideiglenesen a temető keresztje előtt építettek egy egyszerű sírboltos kriptát). Mivel ő evangélikus, a temető pedig katolikus volt, a kriptát nem a temetőben, hanem a temető melletti földjére tervezte.”^[2]

Homlokzatát dombormű díszíti, amelyen azt a jelenetet látjuk, amint a három Mária, „Mária Magdolna, Mária, az ifj. Jakab anyja, és Mária Szalóme, Zebedeus felesége, az idősebb Jakab és János apostol anyja (Mk 16,1-8”) fűszereket visznek Jézus sírjához.^[3]
Az angyal kézmozdulata a feltámadt Krisztusra utal; az üres sírra, a leplekre és az égre mutat.

„Mária szent asszony, mondd mit láttál utadon? Az élő Krisztusnak sírját, S Fölkentnek láttam glóriáját, angyali tanúkat, szemfedőt és gyolcsokat. Feltámadt, reményem , Krisztus, Galileába elétek indult. Tudjuk Krisztus feltámadott és diadalmas: Ó győztes Királyunk légy irgalmas.”^[4]

---