Az 1920-as trianoni békeszerződés után a Bánság régiót sajnalatos módon felosztották: kétharmada Romániához, harmada Szerbiához került, egy kis, jelentéktelen darab pedig Magyarországon maradt.
Nagybecskerek, vagy 1920 és 1935 között nevén, Veliki Bečkerek (a magyar név fordítása) 1920 után a Bánság szerb részének legnagyobb városa lett, és rövid időre, egészen az 1922-es területig átszervezése, Torontal-Temes (Torontal-Tamiš) megye székhelye.^[1]

A Nagybecskereki téren található emlékmű előtörténete 1906-ban kezdődik, amikor ezen a helyen állították fel Kiss Ernő magyar katonai vezér emlékművét.
Ezt az emlékművet az első világháború vége után a szerbek leromboltak.
A két világháború közötti időszakban a Karagyorgyevics-dinasztia képviselőinek számos emlékművet állítottak a Jugoszláv államban: összesen 68-at I. Péter királynak, 115-öt pedig fiának, I. Sándornak.
Péter király, vagy, a „Nagy Felszabadító” (a délszláv földeket felszabadító és újraegyesítő királynak tartott) emlékművei közvetlenül a 1921-es halála után kezdettek épitenni.
Nagybecskereken állították fel az újonnan létrejött állam (Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) első és addig legreprezentatívabb emlékművét Péter királynak.^[2]

Rudolf Valdec horvát szobrász az emlékmű hagyományos hármas felosztását választotta: lépcsőzetes terület, középső része talapzatként, két domborművel, amelyek Péter király életének motívumait jelenítik meg: „Út Albánián át” és „Feljárás a Terazije a koronázás után". A szobrot bronzból öntötték, a talpat pedig vörös márványból készitették. A bronz lovasszobor 3,80 méter magas volt.
A nagybecskereki Péter király emlékművét 1928. december 1-jén avatták fel rendkívül ünnepélyes keretek között, nagybecskereki és környéke jeles vendégei és számos polgára jelenlétében. ^[2]

Az emlékmű a Szabadság tér (Trg Slobode) közepén állt, mígnem 1941-ben a német hódítók elpusztították.
A Nagybecskereki Nemzeti Múzeumban csak a király fejét őrzik.
1952-ben azon a helyen, ahol Péter király emlékműve állt, emlékművet emeltek Žarko Zrenjanin-Uča partizánnak, akiről 1946-ban a várost elnevezték. 1964-ben ezt az emlékművet áthelyezték egy másik helyre, ahol ma is áll.^[3]
Fontos megemlíteni azt is, hogy a várost 1935-ben Péter királyról nevezték át Petrovgradra, és ezt a nevet a város 1946-ig viselte.^[4]

Ennek az emlékműnek a mását avatták fel pontosan ezen a helyen, 65 évvel azután, hogy megsemmisült, 2006-ban.^[5]

---