Sokáig gondoltam úgy, hogy az Epreskert kertjében található alkotások Stróbl elmélete szerint a tanítást, oktatást szolgálták. Részint a gyűjtött másolatok formájában, részint, hogy tanítványaival készíttette el a másolatot – így adva a példát, az alapokat.
A gyűjtemény azonban más szempont szerint is értelmezhető, ahogy Révész Emese írásában ez jól követhető is.

Így az itt elhelyezett szobrok úgy is felfoghatók, mint különböző, "egymást követő művésznemzedékek tiszteletadása az elődök előtt. " Több példát is sorol tanítványok és mestereik találkozásaként. Sőt, mostanában is volt példa olyan szobor állítására, ami kifejezetten tiszteletadásként került a kertbe (Kő Pál Bárányos című szobra, vagy Körösényi Tamás Szobor Pozsonynak... című alkotása – amik avatásakor már én szaladtam fotózni).

Ilyen szobor Rátonyi József Lovas című alkotása is, aki "növendékként" itt tanult, Somogyi József tanítványa volt, de 1969 és 2008 között már az főiskolán (ma egyetemen) tanított, a restaurátor tanszék adjunktusaként.

A kőből készült Lovas című alkotást 1960-ban faragta és nagyon csodálkozom, hogy eddig nem került fel a lapra. Én igazi kuriózumként fedeztem fel – ki tudja hanyadszor a kb. feles méretű lovasszobrot tavaly, azzal együtt, hogy a kő, amiből készült kissé málladozik. A figura mégis meg van, ló és lovasa egy helyben állva, vagy inkább egy éppen, hogy megkezdett mozdulattal ábrázolva, szemlélődik a nagy múltú Epreskertben.

---