„Fejérkövy István 1522-ben született Kónyban, valószínűleg jobbágyi családban. 1559 és 1563 között győri kanonok és székesegyházi főesperes, aki az iskolaügy fejlesztésével tűnt ki. Gregoriáncz Pál püspökkel együtt a káptalan iskolája számára megszerezték a kihalt johanniták kónyi birtokát. Miksa magyar király pannonhalmi kommendátorrá, később a bakonybéli és a dömölki apáttá nevezte ki.1571 és 1573 között knini címzetes püspök, 1572-től veszprémi megyés püspök. lesz. 1579-től királyi alkancellár, 1587. január 2-ától a pozsonyi magyar kamara elnöke. 1587. augusztus 13. és 1595 között nyitrai megyés püspök, 1588-ban királyi helytartóvá nevezték ki, és ezt a tisztséget haláláig megtartotta. 1596. július 17-étől Rudolf magyar király esztergomi érsekké nevezte ki. Tehát 1596-ban volt néhány hónap a magyar történelemben, mikor az egyházi és a világi főhatalmat a király után egy kónyi születésű ember gyakorolta az országban. 1596. november 20-án hunyt el Pozsonyban.”^[1]
Az iskolaügy fejlesztéséért is sokat dolgozó főpap domborműves emléktábláját a Sírtói- kápolna falán 2019. augusztus 3-án Brezina Balázs kónyi plébános áldotta meg.^[2][3]
Lipovics János szobrászművész a domborműről: „A helyben elvégzett kutatások alapján egy hiteles ábrázolás szolgált mintájaként, melyet jelenleg a bécsi Albertinában őriznek. Ez egy korabeli rézkarc, ennek a felhasználásával készült a portré.”^[3]

---