A nyírségi város alapfokú oktatási intézményének jelenlegi főépülete 1969-ben épült, majd többször bővítésre került.^[1] Az iskolába járó fiatalok tudásszomja, lelkesedése, tenni akarása és vidámsága az, ami élettel, tartalommal és érzelemmel tölti meg az épületeket. A gyermek ugyanakkor a jövőt is jelképezi, ő lesz az, aki folytatja nagyszülei, szülei életét, folytatja elődei munkáját, valamint építi, szépíti hazáját is. Az ezen gondolatokat megtestesítő alkotás avatása az előzetes műsorrendnek megfelelően zajlott; a Smid József és felesége magánfelajánlásából állított szobor a tavalyi tanév végén került leleplezésre bensőséges ünnepség keretében. Ezen beszédet mondott Smid Józsefné, az állíttató majd leleplezték a szobrot. Műsorral közreműködött Debrovszki Borbála, Gergely Lászlóné, Márkusné Tóth Gizella, Nemes József. Ezt követően a történelmi egyházak képviselőinek – Tamás László, Szabados Viktor, Szalkó Károly – áldása és imája következett. A Kemecse minden diákját szimbolizáló képzőművészeti kompozíción elhelyezték az emlékezés virágait, majd elmondta ünnepi gondolatait Pásztor Gyula Csabáné, a Kisvárdai Tankerületi Központ tankerületi igazgatója és Lipők Sándor, Kemecse polgármestere is. A műalkotást készítő Biró Lajos Munkácsy-díjas szobrászművész munkásságát felesége Sirpa Ihanus képzőművész mutatta be. Az ünnepség Lipőkné Papcsák Anita intézményvezető gondolataival fejeződött be.^[2] A kompozíció éppen egy iskolába igyekvő mai testvérpárt mutat be, az idősebb lánytestvér kézen fogva vezeti kisebb öccsét. Hátukon iskolatáska; a fiatalabb fiún alsósokra jellemző iskolatáska, még nővérén "felnőttesebb" táska látható. A lány dupla copfot visel, míg testvére baseball sapkát helyezett - szokásos divat szerint - fordítva a fejére. Posztamensük felirata a neves amerikai karmester idézete: "Tanulj meg mindent amit lehet, amikor csak lehet, akitől csak lehet.".

---