„Lébény legjelesebb műemlék épülete a magyarság történelmének kezdeti századaiban épült, akkor, amikor a kereszténység már általánosan elterjedt volt, és európai mintára kialakult a birtok- és közigazgatási rend is. (…) Lébény híres temploma szerencsésen átvészelte a hosszú századok viharait és gyakran változó alakító kedvét is. Monumentális megjelenése és gondosan faragott kövei nyolcszáz év óta hirdetik az építés korának rendületlen vallási meggyőződését, határtalan erejét. Ugyanaz a hiterős szellem ugyanakkor teremtette meg, amely az első ezredforduló kezdeti évszázadaiban keresztes hadjáratokra serkentette az akkori ismert világ különböző rendű és rangú seregeit.”^[1]

A mellékhajók színes üvegablakai 1954-1955-ben készültek Árkayné Sztéhlo Lili tervei szerint és magyar szenteket ábrázolnak.^[2]
Egyik oldalon: Árpád-házi Boldog Kinga és Boldog Jolanta (Jolán) bizánci hercegnőt (IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné lányait), Boldog Gizella királynét és Árpád-házi Szent Margitot festette meg a művész.
A másik oldalon: Szent László királyt, Szent Imre herceget és Szent István királyt látjuk.
Árpád-házi Boldog Jolán királyi családba született, nevelkedett. Édesapja IV. Béla volt, édesanyja Laszkarisz Mária, nagynénjei Árpád-házi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, nővére Szent Kinga, húga Szent Margit.
Nagynénje, Szent Erzsébet példájára maga is gyámolította a betegeket, szegényeket, árvákat.

---