Szárazvám (Müllendorf) a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.^[1]
A 13. században Kövesd néven szerepel.
Később az Esterházy család birtoka lett.
1713-ban súlyos pestisjárvány pusztított a környéken.
Ennek emlékét őrzi a templom közelében álló feltehetően 1748-ban állított Szentháromság-oszlop.
A lebontott gótikus templom helyén 1905-ben új templomot építettek.
Homlokzatán Szent Sebestyén és Szent Rókus alakját látjuk.^[2]
Szent Sebestyént a tizennégy segítő szent alakja között is számon tartják. Ők az első századok keresztény vértanúi.
„A művészet Sebestyén vértanúságát sokszor választotta témájául, és számtalan változatban dolgozta föl a mindenkori ízlésnek megfelelően. A szentek római naptára január 20-án emlékezik meg róla Fábián pápával együtt.” ^[3]
Szent Sebestyén szobra az 1686-ban (a Wikipédián valószínűleg téves adat szerepel) épített győri Mária-oszlopról került ide.^[1][4]
A győri szobor négyszögletes talapzatán egykor Szűz Mária, Xavéri Szent Ferenc, Szent Rókus és Szent Sebestyén szobra állt. Ezek az 1897-es restaurálás után nem kerültek vissza eredeti helyükre.^[4]

---