Lassan egy hónapja már, hogy nekiláttam ennek a sorozatnak. Kirándultam egyet (írom: Pest egyik végéből, Buda másik végébe) a pesthidegkúti Klebelsberg kastélyba. Csodás napsütésben, a mindenütt jelen lévő lila akác fürtök hátterével végigfotóztam egy letűnt kor újólag rekonstruált emlékeit.
Ahogy a kapcsolt lapon, ahol szintén gyermekek játsszák a főszerepet írom, nehéz volt értelmezni a forrás meghatározását, "rekonstrukció". Teljességében valóban így értelmezhető, de utána jártam és részleteiben nagyobbrészt mégsem helytálló.

Megkerestem a szobrokkal kapcsolatos feladatokat végző urat, aki (végül telefoni beszélgetésünkkor) beavatott ezekbe a részletekbe. Megtudtam, ez a gyerekcsoport csak tisztítást, kisebb simításokat igényelt - annak ellenére, hogy a kastély rengeteg viszontagságon ment keresztül, váltották egymást a tulajdonosok, a funkciók és hosszan nem volt szempont az állagmegóvás, vagy mondjuk, értékmegőrzés.

A "rekonstrukció" 2015-16-ban folyt, vagyis akkoriban kapták vissza eredeti fényüket a girlandba öltözött kis fickók. Igen, mégiscsak közel 10 év, ami azért a most kapott kiemelt figyelem mellett is meglátszik rajtuk.

Mit lehet róluk mondani? Három kerekded gyermek, három meztelen popsi veszi körül a virágágyas közepén lévő vázát. Arcuk csupa mosoly, de azért erőlködni kell, a feladat meghaladja a gyermeki erőt.
A középső, virágba öltözött rész végében, az emlékház súlyának hangsúlyozására egy jelképes síremlék őrzi Klebelsberg Kuno emlékét, felirata pedig a kastély rekonstrukciós munkáit, annak kezdetét dokumentálja.

---