Dr. Korányi Frigyes (Kornfeld Frigyes) (Nagykálló, 1827. december 10. – Budapest, 1913. május 19.) belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, bevezette a belgyógyászati laboratóriumi kutatást, és röntgenvizsgálatokat. A hazai TBC felszámolásának, és gyógyításának szentelte élete nagy részét, korházat alapított. ifj. báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, és Korányi Sándor orvosprofesszor apja. ^[1]

A mellszoborra véletlenül akadtam rá, a klinikán tett látogatásom során, meglepve tapasztaltam, hogy nincs fen a műlapok sorában. Az alkotás életnagyságú, átlagos magasságú csiszolt fekete gránit talapzaton áll. Fehér márványból faragra Körmendi Frim Jenő szobrászművész 1912-ben, 1914-ben állították fel, emlékünnepség keretében.

"A Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium-Egyesülete vasárnap délben tartotta XVI-ik közgyűlését az Első Magyar Általános Biztosító Társaság dísztermében, mely gyönyörű terem szűknek bizonyult, hogy befogadja mindazokat, akik eljöttek, hogy főleg a Szanatórium-Egyesület megalapítójának, Korányi Frigyes báró emlékének áldozzanak. A teremben délszaki növények között föl volt állítva Korányi Frigyes báró márvány-mellszobra, amely Körmendi Frim szobrászművész alkotása." ^[2]

---