Nekem nagy élmény volt, amikor pár nappal a hivatalos avatás után sikerült meglátogatnom azt az új galériát, ami Szűcs László kőszobrász-restaurátor művész munkáit mutatja be.
Előzmény, a művész sajnálatos halálát követően a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola megvásárolta életművét és a Vörösmarty emlékház szomszédságában állandó kiállítást rendezett be. A galéria két zárt épületből áll, egyiket az alkotó arcképe, másikat tükrös felület díszíti. ^[1]
A két épület közötti nyílt területen több, összetéveszthetetlenül Szűcs-alkotás áll egyforma talapzaton, életművének jellegzetes, egyedi darabjai, absztrakt alkotások.
Ahogy a kapcsolt lapon Wehner Tibor szavait idézve már írtam, Szűcs László életművében alapvetően "két kiemelkedő tematikai, illetve stilisztikai gócpontot" lehet tetten érni, egyrészt "az organikus jellegű női testtel rokonítható torzó-szobrok", másrészt a"Möbius-szalag-plasztikák csoportját...."
A művész hamar áttért a kezdeti figurális ábrázolásokról "az erőteljesen stilizált, s hangsúlyosan az elvonatkoztatott kisplasztikák és kisszobrok plasztikai világába..:"
Itt, a 7-es sorszámot viselő alkotáson (mint címe is mutatja), egy torzót láthatunk. Gyönyörű, sík felületek és durván megmunkált részek váltakozásában "gömbölyded formák" jelenítik meg a művész által látott és láttatni kívánt alakot.
Wehner Tibor Bálványos Anna művészettörténészt idézi: "A kört, mint alapformát, általában a kerekvonalú formákat nőneműeknek tekintjük. Valóban Szűcs erotikus tartalmú szobraiban a nőiséget fogalmazza meg. [...] műveiből ugyanaz az ősi, elemi erő sugárzik, mint... az időszámításunk előtti 30. évezredben készült plasztikából. A primitív művész őszintén és közvetlenül reagál az életre, erőteljes kifejezési formát alkot mélyen gyökerező hite számára. Szűcs ugyanazzal a rajongással fordul a szép formák felé, ugyanolyan örömét leli a mintázásban, az anyag formálásában, mint őskori kollégája..." ^[2]

---