Szép májusi napsütésben a japánkertben sétálva találtam rá a szoborra. A bokrok körbenőtték, az emberek elfelejtették, a politikai és a társadalmi változások miatt a perifériára került: Asztalos János szobra lassan az enyészeté válik, de a kő nem porlad gyorsan... A szocializmus idején ifjúsági parkot, sportegyesületeket sőt még iskolát is neveztek el róla. Hősként tekintettek rá, aki a testével védte a rendszert, amelyben hitt. Annak a kornak az ideológiája megkövetelte, hogy emlékezzünk rá.
1967-ben nevezték el róla a Kertészeti Technikumot. Pár évvel később szobrot is kapott névadója: Asztalos János^[1]. Az ismeretlen szobrász egy klasszikus mellszobrot készített, ami egyszerűségével és letisztultságával jól eltalált. Arca mimika és mosolymentes. Öltözete puritánnak hat, nyakig begombolt inget visel. 1,5 méteres posztamensén neve, születése és halála időpontja látszik.

A mellszobor avatásán megjelent a technikum tantestülete, az MSZMP alapszervezete, a KISZ- és a szakszervezeti bizottság. Az avatóbeszédet Tömpe János, a Budapest XIV.kerületi Pártbizottság titkára tartotta.^[2]

Az iskola neve 1991-től: Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet, a GATE Gyakorlóiskolája.^[3]

---