"MÉLYKÚTI CSODASZARVAS TÉRPLASZTIKA MŰLEÍRÁSA

A térkompozíció megformálása utal Mélykút címerére. A címerben megjelenik hazánk legnagyobb, legnemesebb és legcsodálatosabb nagyvada, a gímszarvas. Megjelenik az ősi „tiszta” forrás.
A mű három szarvasból áll, mely valójában egy szarvas mozgásának, ugrásának három fázisa, pillanatképe. Metamorfózis. Az ugrás mozgásfázisaiban ábrázolt szarvas harmadik stádiumában átalakul a csodaszarvassá. Utalás ősi legendáinkra, és utalás Mélykútra melyet először egy szarvas látogatott meg, hogy majd kövesség az első telepesek.
A kompozíció a mélykúti szarvassal párhuzamosan eleveníti fel a magyar néphagyományban, népköltészetben jelentős szerepet játszó mítikus CSODASZARVAST. A Magyar krónikákban többször ismétlődő motívum, hogy a csodaszarvas mutatja meg, hol kell települést, templomot, kolostort építeni.
A csodaszarvas megjelent Szent Gellértnek, megmutatta Szent Lászlónak, hova építse székesegyházát. A csodaszarvas története a honfoglaló magyarokig nyúlik vissza, akik magukkal hozták a keleti típusú mondát.
A szobor anyaga kő és bronz: A két szarvas kő, agancsuk kőszínűre festett fém, az „átváltozott” harmadik bronz." ^[1]

---