Nyolc sajátos, bronzzal bevont mészkőszobrot kapott a község szép ajándékként, Bonnár Lajos helyi lakos felajánlásaként. A szobrok felállításának helyét Csorvási Lajos alpolgármester választotta ki és javasolta. A felállítandó alkotások amellett, hogy díszítik a település központját, erősítik hazafias érzésünket, a szülőföld szeretetét. Jobban tiszteljük, történelmi nagyjainkat, azt a helyet, ahol születtünk és ahol élünk.^[1] A szobrok felállítása napokon belül meg is történt.^[2] Werbőczy István nádor - kinek szobra hetedikként került elő - közéleti pályán először Ugocsa vármegyében működött, ahonnan mint országgyűlési követ, az egész ország színe előtt bemutatta tudását és ékesszólását. II. Ulászló Werbőczyt bízta meg a magyar joganyag (írott törvények és törvényerejű szokások) összegyűjtésével. Werbőczy a munkával, amelynek a Tripartitum Opus Iuris Consuetudinarii Inclyti Regni Hungariae (szó szerint: Három részből álló mű Magyarország nevezetes királyságának szokásjogáról, népszerű rövid nevén: „Tripartitum”, azaz „háromrészes”), 1514-re készült el és azt az országgyűlésnek is bemutatta, ahol azt el is fogadták és II. Ulászló is megerősítette.^[3]

---