A tüzivíz tároló egység a faluban ezúttal egy másik szerepkört is kapott, itt emlékezik meg a község azokról, akik itteniek voltak, de testük már nem itt nyugszik. A komplex emlékmű megalkotója, kitalálója Bonnár Lajos, aki helyi lakosként nagyon a szívén viseli a helyiek dolgait. Ilyen az itteniek nyughelye is. Ez az emlékmű is összetett, egyik fő egysége az a síremlékmű, amely az itt nyugvókért és nem nyugvókért szól: "Örök emlékezetéül mindazoknak, kik Berekböszörmény területén lettek eltemetve, de sírhelyük már nem fellelhető. Illetve azoknak, akik innen elszármazva, vagy gyilkos eszmék által kiragadtatva és egyéb okokból más hantok alatt nyugszanak. A hálás utódok."; illetve "Tartozunk az elődeinknek... Ne feledjétek! Voltunk, mint mi, lesztek, mint mi.". A síremlék akár az egyik temetőben is lehetne, de itt hívja fel a figyelmet a problémára; úgymint a másik fő része a tüzivíz tárolón levő, fő nyílásán elhelyezkedő emlékmű, amely a békére utal. Benne a globális, leláncolt korona négy sarkán egy-egy kereszttel, de a négy égtáj felé kitörő galambok színes virágokat visznek a négy égtáj felé... Barna István, szolnoki vasműves igyekezetét dicséri az az elkészült glóbusz és korona. Az emlékmű része még a település címerét ábrázoló alkotás is, amely tönkremenetele miatt újra felállításra került 2023-ban.^[1]

---