Magyarország jegybankja, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-ben ünnepli alapításának 100. évfordulóját.
A részvénytársasági formában működő MNB alapító közgyűlését 1924. május 24-én tartották, viszont a tényleges munka 1924. június 24-én kezdődött el a kívül-belül gyönyörű, Apár Ignác tervezte korábbi Osztrák-Magyar Bank Szabadság téri épületében. (A műemlék épület jelenleg felújítás alatt áll.) ^[2]

Az MNB első elnöke Popovics Sándor (Pest, 1862. október 22. – Budapest, 1935. április 15.), aki korábban az Osztrák-Magyar Bank kormányzója, majd a Magyar Királyi Állami Jegyintézet elnöke volt.
1924-től 1935-ig tartó hivatali idejében, vezetése alatt a jegybank stabilizálta az I. világháború során elinflálódott magyar koronát, majd 1927-ben bevezette az új nemzeti fizetőeszközt, a pengőt.^[3]

A jubileumi év kapcsán az MNB kiállítások, emlékérmék, emlékbélyeg kibocsátáson túl egy tűzfalfestménnyel is tiszteleg a 100 éves bank és első elnöke munkássága előtt.
A tűzfalfestmény az MNB Krisztina körúti Budai központjával szemben lévő ház oldalfalán található.
A festményen Popovics Sándort láthatjuk, alatta az MNB centenáriumi logója, körülötte pedig korábbi és jelenleg használatban lévő bankjegyek és érmék, valamint egy 25 aranykoronáról szóló alapításkori negyedrészvény is.

Popovics Sándor képe mellett egy tőle származó idézetet is olvashatunk:
„Mutassuk meg országnak, világnak, hogy bízunk erőnkben és látjuk a jobb jövőt!”

---