Bálint József jenői faszobrász, hatalmas munkával, kifaragta a 13 aradi vértanú szobrát, életnagyságban. Jenői kertjéből, szabadtéri szobrászműhelyéből kerültek elszállításra Jánosházára. Ott, a városháza előtti kisebb parkrészben, 2-3 méteres távolságokban egymástól, hengeres betontalapzatra állították fel őket, ellátva mindegyiket feliratokkal. A szabálytalan rendben látható szobrok némelyike teljes napfényben, míg egyesek árnyékban, némelyek erős faárnyékban állnak. Az elszórtan felállított 13 aradi vértanú szobrával közelítőleg szemben áll, a kis park szélén, a korábbi években felavatott Batthyány-szobor. Így együtt képezik a Vértanúk Szoborparkot, melyet a 13 aradi vértanú szobrának felavatásával együtt avattak fel.

A 2022. március 11-i, pénteki avatási ünnepségről készült, következő napi helyi sajtó beszámolójából idézek:
„A kultúrházban tartották az 1848–49- es forradalom és szabadságharc ünnepségét pénteken, majd felavatták a városháza előtt a Vértanúk szoborparkot.
Jánosházán mondta utolsó nyilvános beszédét gróf Batthyány Lajos miniszterelnök. Kiss András polgármester felidézte az 1849. április 27-én éjjel történteket. A nép ki akarta szabadítani a láncra vert grófot, az őt őrző katonák megesküdtek, hogy drágán fogják adni az életüket, és nem adják ki Batthyányt élve, ezzel lecsillapították a tömeget, megakadályozták a vérengzést. A gróf végül Pesten halt mártírhalált 1849. október 6-án, amikor Aradon kivégezték a szabadságharc 13 dicső tábornokát. A város tisztességgel adózik bátorságuk előtt a szoborpark létrehozásával, amelyet sokan segítettek; Bálint József fafaragó keze munkája.
A 174 évvel ezelőtti összefogás példa – nem számított, hogy valaki milyen nemzetiségű, mi a társadalmi hovatartozása, ahogy Bálint József szoborparkja is összefogással valósulhatott meg. Nincs is ennél szebb, mint hogy a már öt éve itt álló Batthyány szobra mellé most ideköltöznek vértanútársai.” ^[1]

---