Karikó Katalinnak volt már egy portréja a Krisztina körúton, igaz, nem volt igazán időtálló, lefestették. Mint ilyen, inkább "ideiglenes felállításnak": " mondhatnánk. Erzsébetvárosban viszont most új murália készült (a korábban ugyanitt látható 1956-os murália helyén), megemlékezve az elmúlt évben Nobel-díjjal kitüntetett, magyar származású, de külhonban élő magyar kutatókról.
Vitályos Eszter kormányszóvivőtől: "Magyarország... büszke azokra a magyarokra, akik kiemelkedő teljesítményt értek el(...), „a magyar emberek tehetségesek, szorgalommal a világ élvonalába emelkednek a tudományos világ területén is”. Rámutatott arra, nem véletlen, hogy magas a magyar Nobel-díjasok és egyéb jelentős tudományos teljesítményt nyújtó magyarok száma, éljenek és alkossanak bárhol a világban..." ^[1]
Karikó Katalin szolnoki születésű kutatóbiológus, biokémikus, jelenleg Philadelphiában él. "...több évtizedes fáradhatatlan munkával sikerült áttörést elérnie a hírvivő RNS (mRNS) alkalmazásában emberi sejtek fehérjetermelésének irányított módosítására. Az mRNS kémiai módosításán alapuló eljárással hosszú időn át megoldatlan, sőt megoldhatatlannak vélt problémát küzdött le, amely a módosítatlan mRNS immunogén (immunreakciót kiváltó) tulajdonságából fakadt. Bebizonyította, hogy az mRNS egyik alkotóelemének módosításával az immunogén tulajdonság kiküszöbölhető, ami az mRNS által programozott fehérjetermelés hatékonyságát is megsokszorozza. Ez a felfedezés új utakat nyitott fertőző és nem fertőző (rákos, autoimmun, vagy enzimhiányos veleszületett) betegségek célzott terápiája felé, így akkor is rövid időn belül óriási hatása lett volna a humán gyógyászatra, ha nem tör ki az új típusú koronavírus okozta világjárvány. A SARS-CoV-2 megjelenése felgyorsította a felfedezés világhódító útját..." ^[2][3]
Krausz Ferenc móri születési, jelenleg Ausztriában élő elméleti fizikus, magfizikus, lézerfizikus, villamosmérnök ."A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”. ^[4][5]
A murálián olvasható összegző mondat: "Magyarként, a tudomány élvonalában, az emberiséget szolgálva”. Ehhez: "...ez a gondolat tökéletesen jellemzi mindkét tudós pályafutását, munkásságát. Emlékeztetett arra, hogy a két Nobel-díjas magyar tudós sorsában közös, hogy kistelepülésről indultak, Magyarországon tanultak, magyarul gondolkoznak, és büszkék a magyarságukra." ^[1]

---