Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője. ^[1]

Emlékezete Nyíregyházán, utcát, gimnáziumot neveztek el róla, számos alkotás díszíti az iskolát és a tereket.

A költő eredetei szobra Szatmárcsekén, szülőfalujában az egykori Kölcsey-kúrai előtt áll bronzból készült. Marton László szobrászművész készítette a patinázott festett gipszből öntött minta szobrot, mely a róla elnevezett gimnáziumban áll. Az egészalakos szobor egy farönkön ülve ábrázolta a költőt, életnagyságú. A lábát keresztbe rakva, kezét térdén összekulcsolva, köpenyben, fejét lehajtva ábrázolta Kölcseyt. Többször átfestették, arany és barna, valamint vörös festéknyomok láthatók az alkotáson.

"A legizgalmasabb talán az a Marton László szobrászművész által 1973-ban készített festett gipszöntvény, amely a költő szatmárcsekei ülőalakos bronzszobrához szolgált mintául." ^[2]

---