Realista alkotás a szekszárdi születésű költőről.
Babits Mihály költő, író, műfordító 1883-ban született Szekszárdon. 1891-1901 között Pécsett élt, a ciszterci rend gimnáziumának diákja, itt is érettségizett. Aktívan részt vett az iskola életében, irányította az önképzőkört, szinte az összes irodalmi pályázatot megnyerte. Többször említette Pécset mint szellemi élete ébredésének helyszínét, és szívesen emlékezett vissza diákéveire. 'Utca estefelé' című versében Pécsre emlékezik. A 'Nyugat' című meghatározó folyóiratnak indulástól munkatársa volt, majd 1916-tól főszerkesztője lett. Nagy befolyása volt korának irodalmi életére.
Az 1981-ben készült szobor alkotója Borsos Miklós. A szobrász nem a kései nagybeteg Babitsot örökítette meg, mégis fáradtság érződik arcán.
( http://www.pecs.hu )

"BERTÓK LÁSZLÓ
Ártatlan érc
Borsos Miklós pécsi Babits-szobrára

Az a döfés a nyakba, hátulról,
hogy beletörött, hogy kimetszhetetlen,
s hogy ott áll mögötte, s legokosabb
reá hagyatkozni, úgy moccanni, ahogy
árnyéka mozdul, úgy húzódni a fa mögé, sarokba,
úgy az emberek nézése mögé,
hogy a nehezék, a test, a szigonyon,
úgy hátrálni a nagy vizekig, hogy azt is
mindenki szeme előtt, s tudni, hogy
az eddigi nyom, az is becsapás, csak ide,
csak a térre szaladt le, csak onnan
látni, hogy mintha oda ment volna, miközben
elromlott az összes igazolvány, a vének
mind a fal felé, az ifjak
gyanútlanok, a történelem
gyámoltalanabb a kifordult esernyőnél,
s a filozófiához és a fényképezéshez
napfény kell, miközben
egykapus a játék, s labdaszedőnek
önként mégse, azazhogy
emberi mértékek szerint
megszégyenülve, s menthetetlenül
lázadva végig, akkor is, ha csak
az ijedt álarc útvesztőiben, ha csak
szoborként, maga elé tartva a megadó,
ártatlan ércet, s ha csak helyben
szaladva folyvást, amíg erejéből
telik s lehet, amíg mögötte
kifújja magát, s úgy tesz mintha már
nem törődne velünk."

---