Pusztaszentlászló Zalaegerszegtől délre fekszik. Nevét egy legendára vezetik vissza, miszerint: "a kunok üldözte László király egykor a falu jelenlegi temetője helyén állt kolostorból vezető alagúton keresztül szabadult meg üldözőitől. A kunok megtorlásként a kolostort lerombolták. Innen ered a névben a puszta előtag. A település a seregét összeszedő, a kunok felett győzedelmeskedő, később szentté avatott királyról kapta a Szentlászló nevet." ^[1]
A 19. században itt élt Deák Ferenc nővére, Deák Klára, aki a település földesurához, Tarányi-Oszterhuber Józsefhez ment feleségül. Maga Deák Ferenc sok időt töltött a településen, innen levelezett, és itt találkozott több jelentős politikussal, a kiegyezés dokumentumát is Pusztaszentlászlón készítették elő és szövegezték meg.
Oszterhuber József "sógora volt a Haza Bölcsének; Deák Ferencnek, mind a magánéletében, mint a megye közigazgatásában, közéletében, nagy és hű barátja és támasza volt." ^[2] A házaspár díszes, méltó síremléke a település temetőjében látható.
Pusztaszentlászlón a 19. század közepén még a lutheránus vallásúak voltak jelentősebb számban jelen, az evangélikus templom is jóval korábban épült fel, mint a katolikus. A ma álló katolikus templomot 1870-ben szentelték fel, Nagybodogasszony nevét viseli. ^[3].
Homlokzatát a település földesurainak, az Oszterhuber családnak a címere díszíti:
"Czímerük következő: a paizs kék udvarában zöld téren arany oroszlán ágaskodik, fölemelt jobb lábával arany póstatrombitát tartva, a paizs közepén vizirányosan az oroszlán derekát is elfedve egy vörös csikolat vonúl át, mellyen három vörös pecsétes fehér levél látható. A paizs fölötti sisak koronájából szintén arany oroszlán emelkedik, első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös." ^[4]

---