Gyakran állok itt, egy trolimegállóban, ahol két jármú szerencsés találkozása révén át tudok szálnni, útban hazafelé. Ez éppen szemben van ezzel a házzal és szobraival. Hivatalos címe Rózsa utca 1, de mivel saroképület, Dohány utca 102. címként is jegyzik.
Mivel Erzsébetváros ad a helyismeretre, "A mi Erzsébetvárosunk" oldalán leírás is olvasható az épületről, történetéről. A kétemeletes lakóház 1884-ben épült; tervezője Steinberg Alfréd, aki lényegében ismeretlen építész, kivitelezője viszont egy jól ismert építőmester, Holub József, egyben (feleségével) az épület építtetője. Ez nem zárja ki a tulajdonosváltásokat – sőt cserét, pl. a ház 15 év múlva Steinberg tulajdonában volt. A bérházban többségében kétszobás lakásokat alakítottak ki, csak a tér felőli, levágott sarkon volt háromszobás.
Az épületet többször átalakították, így 1901-ben, majd 6 évre rá egy új tulajdonos Weil Kamilla számára, majd 1909-ben újra. Ez utóbbit az indokolta, hogy négy lakás helyén három tantermet alakítottak ki a VII. kerületi kereskedelmi iskola számára. Ez funkcióváltást jelent. Bár az elhelyezést csak két évre tervezték, az élet rácáfolt a tervekre (mint szokása), így 1913-ban, az újabb átalakítás még itt találta az iskolát, ill. tantermeit.
Az épület eredetileg (bő 120 évig) két emeletes volt, de nemrégiben egy haramadikat kapott, így a homlokzat változott "új attikaemelet húzódik a főpárkány alatt".
Mindezt azért részleteztem megközelítő részletességgel, mert nehéz így rámondani, mikor is került az erkély fölé az emberpár.
Nem kicsi a valószínűsége, hogy építésekor, hiszen az első két emeleten végig "keretelt ablakok" nyílnak, ill. az elsőn váltakozva timpanonnal. A levágott sarokrészen adja magát, hogy oda valami díszt helyezzenek el, nem beszélve, hogy a századforduló előtti nagyarányú építkezések egy kedvelt motívuma, elég sok hasonló látható a fővárosban ebből az időből.

---