Szendrey Júlia (1828 - 1868) Petőfi Sándor múzsája, a magyar irodalom egyik legregényesebb nőalakja, költő, író, fordító. ^[1] “Női irodalmunk egyik első, fontos figurája” - írja a születésének 190., halálának 150. évfordulójára megjelent veseskötet ismertetője (Szendrey Júlia összes verse. Budapest, Kortárs, 2018.).

A világirodalom legszebb gyöngyszemei közé tartozó Hans Christian Andersen néhány meséje először az ő fordításában jelent meg Magyarországon (Andersen meséi. Pest, Lampel, 1858.).

Egész alakos emlékművét születésének 190. évfordulóján Andersen-fordításainak köszönhetően a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával állították 2018 decemberében Koppenhága elővárosában, Charlottenlundban, a magyar nagykövetség kertje alatt. A 2019. június 24-i avatáson Balog Zoltán kormányfői megbízott mondott beszédet. Az ünnepségen képviseltette magát a Hans Christian Andersen Múzeum, valamint jelen voltak a helyi magyar közösség egyes tagjai is.

A bronzszobor Kligl Sándor Munkácsy-díjas szobrász munkája.
A művész törekedett Szendrey Júlia személyének és eleganciájának, valamint irodalmi szerepének hangsúlyozására. ^[2]
Az alacsony mészkő talapzaton álló figura előtt egy asztal van, rajta egy nyitott könyv, melyből az “eleven” meséskönyvek pop-up oldalaihoz hasonlóan egyes mesealakok jelennek meg.
Szendrey Júlia jobb kezében eredetileg egy füzetet (könyvet ?) tartott. ^[2]
A szobor hátsó oldala rongáltnak látszik.

A talapzat dán nyelvű táblája a munka címét, az ábrázolt személyre, illetve a szoborra vonatkozó ismeretet tartalmaz.
Szignált (KLIGL / HUNGARY / 2018.).

---