Kocsér határában lévő csárdában, a hagyomány szerint 1847-ben, országos csavargásai közepette, Petöfi is megfordult és annyira megérintette a hely mélabús, langyos pangása, hogy igen sikerült verssel biztosított a vendéglátó ipari egységnek halhatatlanságot.

Kivül-belül szomorú csárda ez
A Kutyakaparó,
Éhen-szomjan szokott itt maradni
A jámbor útazó,
Mert eledelt nem kap, és hogyha csak
Rápillant borára,
Megátkozza Nóét, hogy szőlőt is
Vett be a bárkába.
- részlet -

A mellszoborot a VII. Betyártalálkozó során az Országos Hagyományéltető Betyár Csoport avatta.

---