"A 140 éve született és 50 éve elhunyt Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, az Országgyűlés első női képviselője síremlékének avatóünnepségét tartották szeptember 18-án Budapesten a Fiumei úti temetőben, majd a jubileumhoz kapcsolódva hálaadó szentmisét mutattak be a pesti ferences templomban." ^[1]
Slachta Margit részletes életrajza a forrás cikkben olvasható. Az iskolaalapító, katolikus lapszerkesztő a Szociális Missziótársulat első tagjai közé számított, majd a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották, mint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja jelöltjét. Így ő lett az első női képviselő Magyarországon. 1923-ban elhagyta a Missziótársulatot és megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, akik a II. világháború idején jelentős embermentő tevékenységet folytattak.
A II. világháború után újra nemzetgyűlési képviselőnek választották. 1949-ben Ausztriába, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, mivel attól kellett tartania, hogy letartóztatják.
Tevékenységét Izrael a Világ Igaza kitüntetéssel ismerte el.
Buffalóban hunyt el 1974-ben.
Néhány éve hamvait hazaszállították, 2021. december 7-én újratemették a Fiumei úti sírkert 10/2. jelű parcellájában.
Az első bekezdésben összefoglalt jubileumok jegyében idén készült el síremléke, amit "Zsigmond Attila formatervező művész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese tervezett". ^[1]
Zsigmond Attila "a gazdag életmű lényegét" fogalmazta meg és öntötte művészi formába. ^[1]
Az emlékmű egy szűk kaput formáz, ami Margit testvér életeszményére, törekvéseire utal. "...az evangéliumi szófordulat ezen a kövön azt is jelzi, hogy Margit testvér prófétai éleslátással és a szerzetesi eszményt a közélet porondjára állítva nemcsak az egyeseket, hanem emberek tömegeit kívánta az élet tágasságára vezetni az evangélium szűk kapuján át..."
Margit testvér 1947-es programbeszédéből (a Magyar Rádió Arcgívumából): „A tízparancsolat azokat az erkölcsi törvényeket foglalja magában, amelyek nélkül tartósan állam vagy társadalom nem maradhat fenn. Amely párt a tízparancsolat ellenében alkot jogot, az rövid időn belül meg fogja tapasztalni, hogy rombol, vagy amennyiben építésről egyáltalán szó lehet, csak kártyavárakat emel.”
Később (1947, parlamenti beszéd): „Az ember nem abszolút jogalkotó, törvényhozó. Nem tehet be mindent a törvénybe, amit akar. A természetjognak, vagyis a tízparancsolatnak a törvényalkotásban való érvényesítése nélkül nem marad fenn tartósan a társadalom, mert visszavonhatatlanul be kell következnie mindenki harcának mindenki ellen. Be kell következnie az osztálydiktatúrának a másik féllel szemben.”
Mindezt és továbbiakat olvashatunk a forrás cikkben.
A síremléket Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg.

---