Gyakorlatilag véletlen tévedtem nemrégiben a Hopp Ferenc Múzeumba, akkor találtam ezt, a jól ismert szobrot kissé "méltatlannak" tűnő rögzítéssel (a képek mutatják). Megelőlegeztem és így is lett, nem végleges állapot volt.
A napokban ráérzéses alapon újra arra kanyarodtam és nagy örömmel láttam, Kőrösi Csoma Sándor szobra visszakapta posztamensét, egyben végleges helyére került. ^[1] Az már hab a tortán, hogy érdeklődésemre megtudtam, hogy az ünnepélyes avatás néhány nap múlva, október 18-án lesz (a meghívót pedig azóta megtaláltam a múzeum honlapján).
Róla (Kelényi Béla szavai): „Kőrösi Csoma Sándor egyike azon személyiségeknek a magyar kultúra történetében, akiknek tevékenységét – látszólag – mindenkor osztatlan elismerés övezte. A 19. század második felétől kialakult kultusza egyszerre jeleníti meg a függetlenségéért küzdő magyarság keleti eredetét kutató törekvéseket és a magányos, nemzetétől messzire szakadt, a tibetológia tudományát megalapító, nélkülöző tudós heroikus alakját.”^[1]
Csorba Gézáról, a mű alkotójáról és magáról az alkotásról elég sok infó található. Ebből kiderül, hogy munkássága során szinte folyamatosan foglalkoztatta Kőrösi Csoma Sándor személye/személyisége és alakja. Már 1933-ban (máshol 1934-ben ^[2]) elkészült egy gipszből formázott alap kompozíció, aminek képét több helyen megtaláltam ezzel a címmel. ^[3]
A tokiói példány a talált infó-k szerint viszont kevésbé rokon, mivel 1932-33-ban, a Magyar Kelet-ázsiai Társaság felkérésére mintázott egy kisplasztikát buddha-pózban (anyag: bronz), ez került Tokióba, a Császári Múzeumnak ajándékozták. Abból az alkalomból történt mindez, hogy "a japán buddhista egyház saját szentjévé, „bodhiszattvá”-vá avatta a... nyelvkutatót." ^[4]
Az előző bekezdésben említett alkotás egy újabb változata készült el 1965-ben, a tervezett helyhez igazítva – ekkor Csorba már legyengülve, utolsó erejéből mintázta –, aminek pontosabb avatási idejét nem találtam ugyan, de a már ismert 1968-as évben állították fel a Kína Múzeum kertjében.
Ma, 18-án felavatták a "hazatért" Kőrösi-szobrot, néhány képet hoztam is.
Méltó módon késtem kicsit, így az igazgatónőtől kérdeztem meg, mi indokolja az áthelyezést? A válasz szerint a korábbi helyszín (Ráth György-villa), az Iparművészeti Múzeum felügyelete alatt működik, de most már nem foglalkoznak keleti témákkal. Ugyanakkor a Hopp Ferenc múzeum a Szépművészeti Múzeum intézménye. Igaz, kicsit késve (ha jól értettem, már kb. 10 éve indokolt lett volna), de áthozatták Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a "vándort". ^[6] Itt megpihenhet.

---