Pándorfalu a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része, addig Moson vármegye nezsideri járásához tartozott.^[1]
A falut az első török pusztítások után, a 16. század elején horvátokkal telepítették be. (Bécs ostromakor, 1683-ban újabb török pusztítások következtek.)
A településen számos 17-19. századi út menti kereszt, szobor, fogadalmi oszlop látható.
Ezek közül talán a legősibb áll a temető bejárata mellett.
A Szentháromság-oszlop üzenete: „Mindenki, akit nekem ad az Atya, hozzám jön, és aki hozzám jön, nem utasítom el, mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Annak, aki küldött engem, az az akarata, hogy el ne veszítsek semmit abból, amit nekem adott, hanem föltámasszam azt az utolsó napon. Mert Atyám akarata az, hogy mindenkinek, aki látja a Fiút és hisz benne, örök élete legyen; és én feltámasztom őt az utolsó napon.”^[2]

---