Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Országgyűlét a 2022-es és 2023-as évet Petőfi-emlékévvé nyilvánította. ^[1] Ebből az alkalomból számtalan megemlékezést rendezvényt szerveztek és meglehetős sok Petőfi-szobor született.
Budakalászon ebben az évben avattak szobrot, de ez nem kapcsolódik az emlékébhez. Csupa praktikus szempont, térrendezés, városrendezés, "térbővületek" szerepelnek abban a cikkben, amit először találtam és ami elvezetett a szoboravatáshoz.
"A településeket a szobrok, térplasztikák, köztéri alkotások öltöztetik, kedvessé teszik, szellemi tartalmakat jelenítenek meg és töltést adnak a térnek, de közösségszervező ereje is van. Budakalászon viszonylag kevés ilyen van." (főépítész) ^[2]
Minden esetre az új, rendezett tér méltó környezetet adott a szabadságharc kezdete 176. évfordulója megünnepléséhez.
"...a budakalásziak végre méltó módon ünnepelhetik az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetét, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napját, Magyarország nemzeti ünnepét." ^[3]
Az avatáson színpadi produkciók után Tolcsvay Béla előadta testvérével közös szerzeményét is. Ezt követően hangzott el az ünnepi beszéd. A szobor leleplezése az alkotó jelenlétében történt.
Az alkotással kapcsolaban Kutasi Tünde (a későbbi cikkben közölteknél) elmondta, az egyetlen hiteles kép, az Escher Károly által restaurált dagerrotípia nyomán formálta meg Petőfi Sándor alakját. "Olyan portrét akartam készíteni, amely magában hordozza a tanulmányaink során megismert ifjút és a mai fiatalok, karakterek együttesét. Petőfi egy ikon. Úton útfélen találkozunk vele a hétköznapokban. A mintázás előkészülete és a gyakorlat során is ezekből gyűjtöttem „alapanyagot” a formák kialakításához. Fontos volt számomra, hogy éppannyira legyen ’48-as hős, mint fantasztikus sokszínű költő. A kissé patetikus póz mellé ezért mintáztam egy elmélyült, gondolkodó tekintetet." ^[2]

---