Borongós, néha esővel tarkított napon sikerült eljussak Zakopanéba, de a vonatról leszállva mindjárt jobb kedvre derültem én is. Az állomás előtti körforgalomban megpillantottam egy táncoló párt. No nem egy hús-vér párt, hanem egy betonból készült szobrot: Henryk Burzec^[1] alkotását. Kis talapzaton nyugvó nagyméretű szobor a mű, amely a környéken igen népszerű hegyvidéki táncra utal, amelyben a férfi az erejét és a remek mozgását demonstrálja.
A lány ebben a táncban inkább dekoratív szerepet tölt be, mint táncol. Itt azt a pillanatot látjuk, amikor a táncos megforgatja partnerét. A hátradőlt helyzetben megörökített nő alakja széles, dinamikus mozgást imitál. Haja lobog, testén erősen hullámos szoknyát visel, mindkét kezét csípőre teszi. A férfi hagyományos lengyel dolmányt visel a fején sapkával. A derekánál fogva tartja partnerét, bal keze nyitott tenyérrel kinyújtva közben emeli a bal lábát. A művésznek az anyaggal való bánásmódja - különösen a táncosnő ruhájával és fűzőjével - erőteljes és durva szerkezetű. A fiú figurájában szintén jól látható a szobrászati ​​anyag gazdag mibenléte, ez a kabátján jól tetten érhető.

A szobrot a művész műterméből 2023 augusztusában szállították át végső helyére a körforgalomba egy felújítás után. Immár teljes pompájában látható a nagyközönség számára. ^[2] ;^[3]

---