https://www.kozterkep.hu/8944/noi-akt

"Szamovolszky Ödön síremléke. Szamovolszky Ödön szobrászművésznek a kerepesi-uti temetőben lévő sírja fölé a kegyelet maradandó emléket állított. Az emlék a halott művésznek az alkotása, a Névtelenek című szobor csoportjának egyik alakja, amelyet a székesfőváros csináltatott még úgy, hogy minden időn át hirdesse Szamovolszky fényesen ragyogó nevét. Az emléket a budapesti Szabadságharc-szobor bizottsága ma, okt. 24-én délelőtt tizenegy órakor avatja föl ünnepiesen és a fölavatáson hivatalosan képviseltetik magukat a művészeti egyesületek is."^[1]

A Nemzeti Örökség Intézete Nemzeti Sírhelyek lapja Szamovolszky Ödönről írja: 1902-től kiállító művész (első tárlata: Budapest, Műcsarnok). 1903-ban készítette a budapesti Szent István-bazilika főkapuját díszítő 12 apostol bronzreliefjét. Horvay Jánossal közösen alkotta a rozsnyói Andrássy Franciska-szobrot és a kassai Honvéd-szobrot (az 1906. jún. 10-én leleplezett alkotást 1919. márc. 16-án a csehszlovák katonaság lerombolta). Legsikerültebb műve az 1909-ben, a költő Dayka Gábor carrarai fehér márványból készült szobra (az 1909-ben az ungvári gimnázium előtti parkban felállított mellszobrot 1945 után a szovjet hatóságok eltüntették, s csak 1994-ben helyezhették vissza talapzatára). ^[2]

"Síremlékét a következő évben, október 24-én vasárnap délelőtt 11 órakor avatták fel. Sírjára, özvegye kérésének eleget téve, a Névtelenek című, két nőalakból komponált kompozíciójának – amellyel Münchenben bajor állami aranyérmet is
nyert 1911-ben – nagyobb alakját készítették el. A szobrot a Szabadságharc-szobor Bizottság állíttatta, az öntést Horvay János felügyelte. - A síremléket a temető kommunista átrendezése során ideológiai okokból elmozdították, a bronzszobor a Nemzeti Galéria tulajdonába került, majd Kiskunhalason, a múzeum előtt állították fel, jelenleg egy fakereszt jelzi a művész nyughelyét. " ^[3]

A Névtelenek kétalakos szoborcsoportról fényképen nem találtam.

---