Nagy János^[1] szobrászművész 86 évesen hunyta le örökre a szemét 2021-ben. Munkássága felöleli a szobrászat megannyi ágát és formáját: készített kisplasztikákat, nagyméretű szobrokat, plaketteket és domborműveket. Érmeművészként is maradandót alkotott.. Gazdag, sokrétű művész volt, szobrászatában minden klasszikus anyag szerepelt. Megmunkált fát, faragott követ, öntött bronzot és hajlított, kalapált, hegesztett rézlemezt.
Wehner Tibor művészettörténész néhány gondolata művészetéről:
"„Nagy János munkáin több ezer év művészeti eredményeinek ismerete tükröződik. Az archaikus szobrászat, a 19. századi hagyományok – elsősorban Izsó Miklós –, de 20. századi formai újítások nyomai is tetten érhetők művein. A művész a kisméretű plakettek és a nagyméretű köztéri szobrok világában egyaránt otthonosan mozog..."
" ...az elvonatkoztatás változatos formáiban alkot, mégis egységesnek ható formanyelv jellemző rá. Megragadó Nagy János alakjainak vitalitása. Az életerő, elevenség akkor is ott munkálkodik bennük, ha éppen kilátástalan helyzetben vannak."^[2]

A város - mely díszpolgárává avatta - az életútja előtt egy síremlék felállításával tiszteleg, mely Pintér Balázs szobrász tervei alapján készült. A kőre a művész feltámadt Krisztusról alkotott műve került, az elhunyt akarata szerint.
A mű maga kicsi, fél méter is alig van, - eredetileg kisplasztika lehetett, a Golgota sorozat része - de hihetetlenül kidolgozott. Érződik rajta, hogy a művész szeretettel dolgozott megalkotásán. Teste felé leengedett kezei miatt olyan, mintha repülne (feltámadna), csuklói felett illetve keresztbe tett lábaiban a keresztre feszítéskor beütött szögek még benne vannak. Bal oldalán is látszik, hogy Longinus lándzsája hol szúrta meg. Fején rajta van még a töviskorona, arcán végtelen nyugalom látszódik. Ami szokatlan az, hogy Krisztust idősebbnek ábrázolja mint a legtöbb krisztusábrázolás. Ha jobban megnézzük, akkor azt is észrevesszük, hogy bajuszos! Lehet, hogy a művész saját arcképére készítette a művet...?!

Az avatáson részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, az avatóbeszédet Michl József, Tata polgármestere tartotta.^[3]

---