Ez a képsor annak a látogatásnak az eredménye, amikor minden előzetes terv nélkül beugrottam az Epreskertbe. Célzottan kerestem korábbról elmaradt, már ismert alkotásokat, de feltűntek megint újak... Az nagyon ritka, bár létezik, hogy itt felcímkézve, azonnal azonosítható módon állnak szobrok, kinyomozásuk időnként a csoda határát súrolják.
Feltételeztem, hogy egy egykor itt szereplő diplomamunkát látok, de ezek dokumentálásának rendje megváltozott az MKE oldalán. Sajnálattal, de egyelőre még nem találtam meg a logikát. Vagy.... nem működő linket ajánlanak... Vagyis a véletlen.
Így találtam meg a 2022 évi diplomakiállítások képgyűjteményében azt a képsorozatot, amin láthatóan a munka bemutatása folyik, a tanszéket érintő vezetőség és érdeklődők körében.^[1]
KIs híján kifogott rajtam a fiatal szobrásznövendék azonosítása, mert a talált oldalon, csak felsorolás van az akkor védő hallgatókról.
Indultam az elején és kerestem. Szerencsém volt, mert az alkotás abban az évben elnyerte a Török Richárd Alapítvány által alapított, a fiatalon elhunyt, tehetséges szobrászművész emlékére alapított díjat, amit az MKE-n éppen végzős szobrászhallgató kaphat, ill. kaphatott meg. Ez volt ti. az utolsó év, amikor megítélésre került. Itt pedig visszaköszönt a korábbi képsor néhány eleme. ^[2]
Sokat adnék azért, ha hallhatnám is Boka (sokszor Bóka) Bálint szavait, ami munkája bemutatásakor, ill. a védés során hangzott el. Így csak annyi, az alkotás látszólag azt mutatja, amit címe szerint is gondolnánk. Kavics.
Igen, de acélból készült, mérete óriási. Felületét pedig nyilván nagy gondossággal munkálta meg ifjú alkotója, hogy éppen olyan legyen, mint amire a természet évezredek munkájával képes. A "mögöttes" pedig titok... egyelőre.

---