Nagyhöflány (németül Großhöflein) a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része,
addig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.^[1]
A település 1622-től az Esterházy család birtoka, itt volt az hercegi család birtokközpontja.

A 18. század elején súlyos pestisjárvány pusztított a vidéken.
Ennek emlékét őrzi a fülkében elhelyezett, fára festett olajfestmény, amelyet 1987-ben restauráltak.
Rajta középen a Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek), alatta Szűz Mária védelmét kereső emberek (Köpenyes Madonna) és három pestisszent látható.^[2]
Már a középkori ábrázolásokon, freskókon, festményeken megjelenik az a Szűz Mária ábrázolás, amelyen köpenye alá fogadja az oltalmat keresőket.^[3]
„Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején. Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó dicsőséges és áldott Szűz. - Mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk, engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak. Amen.”^[4]
A három pestisszent pedig:
-Bálint Sándor néprajztudós megállapítása szerint Szent Rozália tiszteletét Esterházy Pál nádor honosította meg.
-Szent Rókus és Szent Sebestyén szobrát is gyakran látjuk pestisoszlopokon.^[2] Szent Rókus a tizennégy segítő szentek egyike, a szegényeket, rászorulókat is támogató ferencesek szeretett szentje.
Szent Sebestyénhez hasonlóképpen pestis, de más járványok idején is, mint patrónushoz és segítőszenthez imádkoztak. Keresztény hite miatt halt mártírhalált.
A képhez írás is társul felirata így szól: „Zu Ehren der H: h: Dreyfaltigkeit und Muetter Gottes Maria und deren 3 heiligen S: Sebastian S: Rochus S: Rosalia. Wegen der Infucierten Pestylentzischen Sucht Ano 1713 haben verlobt die gantze Langych Freindschafft und dieses Kreitz auf Setzen und Mahlen Lassen. Zur Einer Ewiger getechtnus Anno 1716.”^[5]

---