Steinbach Vilmos nevét először a Gulyás-testvérek filmjében (Én is jártam Isonzónál…) hallottam, amikor a korongozón dolgozva, formázás közben megrázó erővel vallott az I. világháborúban átéltekről.
„A Steinbach család 1880 óta készít szenvedélyesen magas minőségű, egyedi cserépkályhákat és kandallókat”- olvasható a honlapon.”^[1]
„1920 után Steinbach Vilmos vette át az üzemet, aki ungvári szakiskolán végezte szakmai tanulmányait. Neki köszönhetően sikerült az államosítást elkerülve a család tulajdonában tartani a vállalkozást.”^[2]
A Szélmalom utcai ház falán zöld színű cégér hirdeti, hogy a híres soproni kályhakészítő-dinasztia bemutatóterme, kis múzeuma, és műhelyük itt található, -ma is működik.

---