Székelyföldön, a Háromszéki-medence mezőfalvai között találjuk Kézdimartonfalvát, egy Feketeűgy-menti székely falut, melynek református templomában egy látványos, 1754-ből származó kazettás mennyezet található. A virágmintás festett mennyezet, a népi barokkos templombelső számos látogatót vonz.
E templom északi hátoldalán lévő templomkertben avatták fel, a falu szülöttének, Martonfalvi Tóth György (1635-1681) református tudós-lelkésznek a mellszobrát. A XVII. századi magyar művelődési élet kiemelkedő személyisége, a debreceni református kollégium nagy tekintélyű igazgatója volt, rektor professzor, egyházi író. A tehetséges "székely ifjú Gyulafehérváron és Nagyváradon végzett tanulmányai után Apafi Mihály erdélyi fejedelem anyagi támogatásával nyugaton tanulhatott, ahol Utrechtben, Franekerben és Oxfordban járt egyetemre. Franekerben szerezte meg a teológiai doktorátust. Nagyváradra került, majd miután 1660-ban a törökök elfoglalták Váradot, az életben maradt tanítványokkal áttelepült Debrecenbe, ahol a református kollégiumban tanított huszonkét éven át. Apafi fejedelem 1666-ban az oktatás és művelődés terén szerzett érdemeiért nemesi rangra emelte." A debreceni Kollégium történetében jelentős helyet foglal el Martonfalvi Tóth György lelkész professzor személye, szülőhelyén viszont eléggé megkopott az ő személyiségének ismerete, mígnem 2008-ban felélesztették emlékét azzal, hogy a templombelsőben egy emléktáblát avattak tiszteletére és emlékeztetőül a maiaknak, valamint a helyi iskola az ő nevét vette fel.
2024 őszén, az aradi vértanúk emléknapján avatták fel a tudós pap itt bemutatott mellszobrát, mely a sepsiszentgyörgyi szobrász, Éltes Barna műve. A bronzszobor kiöntése Sánta Csaba szovátai műhelyében történt.

---