A Szent István király tiszteletére épített (1893) templom terve Léderer János építészmérnök-, a toronyé Ullein József soproni műépítész munkája.^[1]
Homlokzatát Szűz Mária és Szent József szobra díszíti.
Attribútuma, a kezében tartott, a szűzi tisztaságot szimbolizáló liliom.
„Védőszentjüknek tekintik Szent Józsefet az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsósok, kádárok, tímárok; jegyesek, ifjú házasok, családok, árvák, haldoklók. Segítségét kérik házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek esetén. A 19. századtól Szent József a papnövendékek és a szerzetesek, a 20. század óta a munkásság védőszentje.”^[2]
Szent József a tettek embere volt, egész életében a lelkiismeret hangján keresztül a Szentlélekre hallgatott.
„Názáretben lakott, de ,»Dávid házából és nemzetségéből származott« (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával, az akkori szokások szerint 18-24 éves kora között. Még mielőtt a házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, aztán egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye csak feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek.”^[3]
Kevésbé köztudott, hogy Magyarországot Szent Józsefnek, a Boldogságos Szűz jegyesének, Jézus nevelőatyjának is felajánlották.
A X. század óta ünnepe március 19. „Róma is ezt a napot vette át, és először 1479-ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba.”^[3]

---