Korabeli híradások:
"Vasárnap délelőtt a főváros tanácsának, a tisztviselői kar és a barátok, tisztelők nagy számának jelenlétében avatta fel az út- és csatornaépítési ügyosztály mérnöki kara néhai Fock Ede tanácsnok monumentális síremlékét a Kerepesi temetőben. Rumbach Dezső műszaki-főtanácsos megható szavak kíséretében kérte fel Sipőcz Jenő polgármestert az emlékmű átvételére és felkérte, hogy a főváros vegye gondozásába a síremléket. Sipőcz Jenő polgármester magas szárnyalású beszédben méltatta az egy évvel! ezelőtt elhunyt Fock Ede hervadhatatlan érdemeit. Az operaház énekkara gyászdalokat adott elő a kegyeletteljes gyászünnepségen." ^[1]

A síremlék állításának előzményei. Részletek: "Most, hogy közeledik Fock Ede halálának első évfordulója, leghívebb barátai az út- és csatorna építési ügyosztály tisztviselői, mérnökei és alkalmazottai mozgalmat indítottak, hogy felejthetetlen hivatali főnöküknek és barátjuknak sírja fölé az elhunyt egyéniségéhez méltó impozáns emlékművet emeljenek.
A nemes gondolatot rövidesen követte annak megvalósítása és rövid néhány héten belül az út- és csatornaépítési alosztály személyzeti kara több mint 90 millió koronát gyűjtött össze az emlékmű céljára amelyet a tanács nyolc és fél milliós adományával 100 millióra kerekítettek ki.
Solthy Lajos műszaki főtanácsosi a gyűjtés befejezése után tervpályázatot hirdetett Fock Ede művészi kivitelű síremlékére, amelyre több értékes, pályamű érkezett be. A pályamunkákat elbíráló zsűri Horvay János szobrászművész impozáns művészi pályatervét fogadta el kivitelre, amely egy keresztre boruló, síró férfialakot ábrázol. A síremlék e modell alapján ruskicai márványból, a természetes nagyságnál nagyobb alakban készül el s a férfialak közel két méter magas lesz. A síremlék talpazatán néhány szó fogja hirdetni az utókor számára Fock Ede közéleti működésének érdemeit és az itt maradottak fájdalmát. Az ügyosztály tisztviselői március 11-én, pontosan a gyász évfordulójának napján avatják fel Fock Ede sírjának emlékművét." ^[2]

Horvay 5/4-es erőteljes, márvány férfialakja bal, koszorút tartó bal kezével takarja arcát, leplezi gyászát. Hátát mutatva és lépcsőre fellépő mozdulata a távozást jeleníti meg. Testét csak lepel fedi. Jobb kezében még szorítja munkássága jelképét, egy csákányt. A szobrász számos keresztel kapcsolt síremlékei közöl számomra kiemelkedő ez a férfialak.
Érdekes, hogy ez a kéttonnás emlék az alapján feltűnő módon elmozdult. A síremléken háborús nyomokat nem találtam. Ledőlő fa nyomai sem észlelhetők a közelben. Az emlék állapota, külleme elhanyagolt.
Nagy a valószínűsége annak, hogy a főváros "út-csatorna építési ügyosztályának" utód irodája tudna segíteni, hasznosat tenni volt vezető elődjük emlékének, síremlékének ápolásában.

---