Igló felvidéki város a Hernád völgyében, számomra szimpatikus már ezért is, mert mi is a Hernád-völgyben lakunk, a Zemplén lábainál.

Igló legjelentősebb ismertetője a lencse alakú főtere, amely a maga nemében a leghosszabb tér Európában. A XIX. században épült római katolikus templomtornya 87 méter magasságával az ország legmagasabb templomtornya. A téren van a Városháza, a XVIII. századi evangélikus templom, a városi kulturális központ pedig a tér végén található Vigadóban székel.

Távolabb a történelmi magyar főtértől a Május elseje lakótelep színes házai között 1981 óta olvas Máthé János szobra.
Nagyon kifejezően megformálta a török ülésben olvasó nőt, ölében nyitott könyvvel. A könyvtártól nem messze helyezték el a tágas, rendezett, gondozott parkban. Sajnos a város északi fekvése miatt a természet még március végén sem vette figyelembe a tavasz jelenlétét, a pázsit kizöldellése még várat magára.

Máthé János szobrászművész szobrai főleg köztereket díszítenek, poszt kubista, nonfiguratív stílusban alkotott.
Legtöbbször címet sem adott szobrainak, ezt meg is magyarázta:
"Aki látja a művemet, az maga is asszociál. Minek kellene nekem megnevezni a megfoghatatlant?
Példaként ezt hozta: Régen, amikor az emberek még nem tudtak olvasni, szobrokkal is üzentek egymásnak. Ma fordított a helyzet. Mindenki tud olvasni, de az emberek sokszor értetlenül állnak a szobrok előtt. Szobraim mély gondolatok hordozói, arra inspirálják a nézőt, hogy megkeresse benne az üzenetet."

Máthé János 2012-ben halt meg, de szobrai tovább szólnak hozzánk közös anyanyelvünkön.

---