A népi mondás úgy tartja, hogy Vízkeresztkor^[1] születni jó ómen, az akkor születettekből "hírős és haszonos" ember válik. Prokop Péter^[2] pont aznap - január 6-án - született 1919-ben Kalocsán, egy szabómester ötödik gyermekeként. Már gyerekkorában is sokat rajzolt. 1937-ben a kalocsai római katolikus papképző intézet tanult, és öt évvel később pappá szentelték. 1945-48 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, de 1956-ban elhagyta az országot, így Rómában a Képzőművészeti Akadémián diplomázott festészetből. Termékeny művész volt, közel 9000 képet festett, jellemzően vallási, bibliai témakörben. Íróként is jegyezték, több kötete jelent meg olaszul, amelyből néhányat fordítottak. Végül 1999-ben hazatelepült, utolsó éveit Csepelen töltötte.

A mellszobor a róla elnevezett kis téren található. Másfél méter magas talapzaton áll, amelynek elején egy stilizált festőállvány látszik. Lelkes Márk kiváló tehetséggel formálta meg Prokop Péter alakját. Az idősödő papot mélyen barázdált arccal ábrázolja. Mélyen ülő táskás szemei még jobban kiemelik vonásait.
Január 6-án, születésének 126. évfordulóján avatták fel szobrát. Az ünnepi beszédet Borbély Lénárd polgármester tartotta. A beszéd után Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész méltatta Prokop Péter munkásságát. A szobrot a polgármester és Lelkes Márk leplezte le.^[3]
Azt viszont kicsit furcsának találom, hogy nem szerepel rajta, hogy mikor élt, így aki a szobor előtt áll, ezt nem fogja megtudni.

---