Borbás Tibor (Budapest, 1942. szeptember 29. – Mezőtúr, 1995. július 24.) Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész síremléke a Fiumei úti sírkertben. a 42-2/D-1-13. sírhelyen található. ^[1]

A síremlék alkotója lánya, Borbás Dorka, Ferenczy -díjas üvegművész. Ezt a következő módon találtam meg:
a Magyar Iparművészet 2007/1. számában látható egy fénykép Borbás Tibor síremlékéről, lánya Borbás Dorka üvegművész alkotásáról. Ugyanitt olvasható: „Borbás Dorka: Sír-sztélé apámnak (2006) ragasztott üveg, kézírás, homokfúvással [120 x 70 x 6 cm]” és „Három mű csak fotón kerülhetett kiállításra, mert már beépítették. Borbás Dorka üveg síremléke, édesapja, Borbás Tibor sírján áll,…” ^[2]

A parcella közepén álló, borostyánnal gazdagon benőtt, egyben keretezett síremlékről és a Magyar Iparművészet idézett számában talált fényképről, megpróbáltam kibetűzni az üvegművészeti alkotáson látható feliratot. Talán nem teljesen sikerült, de szép és tanulságos idézet az elhunyt művésztől::
"Gondolj rá, hogy a kisfiad? olyan?
büszke lesz rád egyszer. Az én apám olyat
tud, amit senki. Figyelni fog rád.
Sajnos, én már túléltem ezt.
Dorka és Barnabás ezt mondja: Apa jó fej.
Ezért kell élni. Továbbadni, amit nehezen
megszereztem. A segédmunkás nem látja?
Szakmát nem fontos továbbadni, mert mindenki
tudhatja – vagy jól, vagy rosszul. Ez kár.?
Mi többet tudunk. A titkokat, a gondola-
tokat, a drámát, a gyönyört. Ezt nem szabad
eltemetni. Ez felelősség. Érdemes. Mert ezt
akarják folytatni. Ők a vállunkra állva
tőlünk tanulják, hogy mit és hogyan.
Apád"

---