2025. április 16-án avatták fel a Pollák Antal Szakközépiskola bejáratánál az iskola névadójának Domborművét. A dombormű alatt a városi tanács 1985-ben elhelyezett emléktáblája található.
"Pollák Antal (Szentes, 1865 — Budapest, 1943) feltaláló. tanulmányait Szentesen kezdte, majd a grazi kereskedelmi és ipari akadémián folytatta. Ezt követően gabonakereskedéssel kezdett foglalkozni. Munkája mellett, kedvtelésként, rendszeresen folytatott optikai, elektrotechnikai és vegyészeti kísérleteket, illetve saját készítésű távcsövével csillagászati megfigyeléseket végzett.

1895-ben készítette el teleautográfnak nevezett képtávíróját. Ezt követően az Egyesült Villamossági Rt-nél fejlesztette tovább találmányát, Virág József mérnökkel közösen. 1899-re elkészítették a gyorstávírót, mely óránként 70 000 szó továbbítására volt alkalmas morzejelekkel. 1901-re továbbfejlesztették találmányukat, mely így latin betűs szöveget tudott továbbítani. 1903-ban - Virág halála után - a Magyar Tudományos Akadémia Wehrmann-díjjal tüntette ki a feltalálókat. A gyorstávíró Magyarországon nem került bevezetésre és külföldön is csak népszerűsítő előadásokat tartott. 1906-ban létrehozott társaság fejlődését, a találmány elterjesztését megakasztotta, majd végleg meghiusította az első világháború kitörése.

Olvasmányélménye alapján kezdett el foglalkozni a képátvitel lehetőségeivel. Elgondolásának lényege az volt, hogy a telefonmembránra erősített tükörrel lehetne fényjeleket átvinni egyik helyről a másikra. Végül nem képeknek, hanem az írásjeleknek az átviteli módját sikerült megoldania – elvileg. A gyakorlati megvalósításhoz Virág József gépészmérnökkel szövetkezett. Először morze-jelek átvitelét oldották meg, mégpedig óránként 80-100 ezer szó sebességgel – az addig elért sebesség tízszeresével.

A sikeres bemutatók után oly módon fejlesztették tovább a berendezést, hogy morze-jelek helyett folyóírást lehetett vele továbbítani. A gyakorlati alkalmazás sorozatos balszerencsés események – a finanszírozó amerikai bank csődje, a feltaláló-társ, Virág halála – miatt nem történt meg. A magyar postaigazgatóság nem tartott igényt az új találmányra, mivel az akkori körülmények között ekkora átviteli sebességre nem volt szükség.

Franciaországban Pollák igazgatásával részvénytársaság alakult a gyorstávíró bevezetésére. A kezdetben sikertörténetnek induló kezdeményezésnek azonban az első világháború vetett véget: Pollákot, mint ellenséges állam polgárát kiutasították, vállalatát felszámolták.

A feltaláló 1934-ben könyvet írt ígéretes, de alkalmazásra nem került alkotásáról. A készülékkel elért információ-átviteli sebességet még fél évszázadig sehol sem tudták túlszárnyalni, a nagy ötlet mégis csak kuriózumként, nyomtatásban – többek között a szabadalmi iratok lapjain – maradt fenn."^[1]

---