1984. július 6-án avatták a múzeum belső udvarában a szoborparkot. Két oldalon, négy-négy mellszobrot helyeztek el.
Azon jeles személyiségeknek állítottak emléket, akik tudományos, irodalmi, képzőművészeti vagy politikai tevékenységükkel hozzájárultak a Hajdúság, és a város felemelkedéséhez.
A megyei tanács és a Képzőművészeti Lektorátus közreműködésével jött létre a park.

Györffy István nevével már a karcagi szobrok feltöltésénél találkozhattatok, mivel karcagi születésű. Néprajzkutató, akiről Karcagon általános iskolát és múzeumot is elneveztek.
Hajdúböszörménynek azért fontos az ő személye, mert ő volt az aki elsőként publikálta Böszörmény településszerkezetének sajátosságait. Írásai nyomán vált határainkon túl is ismertté a speciális, kétbeltelkes, szabályos körkörös, hármas tagozódású alföldi településtípus.
És ha hiszitek, ha nem (de csak meg kell nézni a térképet!), ezt ma is próbálják megtartani.
Ismerőseim elvittek egy sétára a város egyik belső részébe. Szinte zsebkendőnyi méretű telkek vannak. A lebontott régi házak helyére ma sem engedélyeznek más fajta utcaképet kialakító házakat, csak azokat, amelyek szervesen illeszkednek ebbe a képbe.
A szobor az alkotó lapjain 1981-es dátummal szerepel.
A nyolc egyforma méretű talapzat ehhez a mellszoborhoz nekem mintha nem stimmelne, nagynak hat rajta az alkotás.
A talapzaton a néprajztudós neve helytelenül van írva, hosszú ő-vel, holott röviddel kell írni.