A régi Óvárosi Kórház főbejáratának baloldalát díszítette hajdanán, mígnem a Bányásszal együtt 2007-ben le nem emelték, és jelenleg raktárban várja újbóli felállítását, reményeim szerint az új, Szent borbála Kórház területén.

Az elhagyatottság mellett számomra egy kicsit szomorú esemény is kötődik hozzá. Az anya alakjának modellje az alkotó saját lánya volt, s amikor a szobor védelmét és megmentését célzó eltávolítást készítettük elő, természetesen megkerestük levélben az alkotót is. A lebontáshoz hozzájáruló nyilatkozatából tudtuk meg, hogy nem sokkal előtte a szeretett modell meghalt. Akkor megfogadtam, ha másképp nem, de hivatalos helyen folyamatosan rákérdezek a szobor sorsára, hogy ismét köztérre kerüljön.

Örömhír: 2010. A szobrot párjával új helyükön, a a Szent Borbála Kórház B épületének feljárójánál állították fel. Az épület egyike az intézmény első épületeinek, így a 'rekonstrukció' viszonylag autentikusnak tekinthető, igaz városképi viszonylatban meg sem közelíti az eredeti helyszín adta hatást, de állnak. A szeptember 3.-án megtartott újraavatáson a szoboravató beszédet Csiszár István, a Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány elnöke tartotta, lévén, hogy az alapítvány támogatása mellett történt az újraállítás.

A szobrokról és az alkotóról Szám János tartott tájékoztatót, távollétében is külön köszöntve az idén 100 éves szobrászművészt!

Szomorú hír, hogy Buza Barna szobrászművész 2010. október 16-án eltávozott közülünk, de remélem, hogy a szép kor megélése mellett megnyugvást jelenthetett, hogy mindhárom tatabányai szobra áll.

A nagy volumenű építkezés miatt a szobrok, remélhetőleg végső helyükre kerültek a H épület elé 2022-ben. Időközben előkerült képeslapok alapján a szoborpárt 1954-ben avatták a Régi Kórház bejárata mellett.