A szobor története nagyon érdekes. 1729-ben, a Széchenyi téri Szent Ignác-templomból a Bazilikába tartó körmenet során a ministránsok között egy álruhába öltözött, szökött katonát vett észre a várőrség és elfogta. A dulakodás közben a pap kezéből kiütötték az úrmutatót (monstranciát), amely összetört. A botrányos esemény heves tiltakozást váltott ki. A győri püspök elégtételt követelt. A Frigyláda-szobrot III. Károly király emeltette 1731-ben az oltáriszentségen esett sérelem kiengesztelésére, oda, ahol az úrmutató összetört. A 8 méter magas szoborcsoport volutás lámpatartókkal megtámasztott, négyszögű talapzatán a Kálvária jelenete látható domborműben. Fent két lebegő angyal fogja közre és tartja a frigyládát. A barokk ládán dicsfénysugárban ül egy könyvön a Krisztust jelképező bárány, az Agnus dei. Egyike az ország legszebb barokk kori egyházi fogadalmi emlékműveinek, melynek megalkotásában bécsi és olasz művészek is részt vettek.

A frigyládát 2011-ben felnyitották, majd a szobrot felújították és 2011. októberében visszaállították eredeti helyére.