Az eredeti emlékművet 1913-ban avatták fel. A mellszobor ruszkiczai márványból készült, három bronz mellékalak volt alatta: baloldalon: egy mérnök babérkoszorút nyújt, jobboldalon: öreg munkás (modell: Pospischil jelenleg az Öntődei Múzeum előtt) és fiatalabb alföldi munkás. Ez az emlékmű elpusztult. 1964-ben Kocsis András újramintázta a mellszobrot, és azt mellékalakok nélkül újra felállították. (A megmaradt Pospischil szobornak új szobortalapzatot készítettek az Öntőde udvarán).

A Bajorországból áttelepült Mechwart András 1859-ben lett a Ganz-gyár mérnöke. A gyáralapító Ganz Ábrahám 1867-ben bekövetkezett tragikus halála után ő vette át a gyár irányítását és tette az világhírűvé. Munkásságáért nemesi címet kapott és felvette a belecskai előnevet. 1907-ben bekövetkezett halála után rövid idővel többen javasolták, hogy a Ganz-gyár neves főmérnökének és vezérigazgatójának emlékére állítsanak szobrot. A gondolatot a Magyar Mérnök és Építész Egylet karolta fel, és különböző adományokból 1910-ben összegyűlt a szükséges pénz. A mű elkészítésével Stróbl Alajos szobrászművészt bízták meg. A mellszobor ruszkicai márványból készült, a három mellékalakot bronzból öntötték. Az Öntödei Múzeum archívumában őrzött jegyzetek szerint az emlékszobor munkás alakjait ábrázoló kismintájához Stróbl Alajos epreskerti műtermében Pospischil Mihály öntőmunkás és egy fiatal társa állt modellt.
„Mechwart portréja ruszkicai márványból készült és viszonylag magas posztamensre került. Alatta három, egész alakos bronzszobor képezett allegorikus egységet. Balra, ülő helyzetben, pihenő öntőmunkás tekintett fel a tőle jobbra álló fiatal társára, aki mellett egy mérnök babérkoszorút nyújtott fel Mechwartnak. Sajnos, az emlékmű anyagának keverése nem vált az alkotás javára. A márvány mellszobor meglehetősen elkülönült a mellékalakoktól, így az egész kompozíció szétesővé vált. ” – írja Prohászka László a Szoborsorsok című könyvében.
Az alkotást 1913 novemberében leplezték le a Statisztikai Hivatal előtti parkban, amely ma a Mechwart liget nevet viseli.
A szoborkompozíció a II. világháborúban szinte teljesen megsemmisült. Csak a Pospischil Mihályt ábrázoló, ülő öntőmunkás szobra maradt épségben, amelyet 1964-ben az Öntödei Múzeum kertjében állítottak fel. Itt látható a mai napig.
A Mechwart-szobor pótlásaként Kocsis András szobrászművész egy készített egy új mellszobrot. Ünnepélyes felavatásra 1965. december 4-én került sor. http://www.kozterkep.hu/~/5630/_mechwart_andras_mellszobor_budapest_kocsis_andras_1964.html

Forrás:
1. Prohászka László: Szoborsorsok. Kornétás Kiadó Budapest, 1994