Köztéren félárbócra felhúzott, a nemzet integritását jelképező nemzeti lobogó.
1928 és 1944 között mintegy ezer országzászlót avattak fel az országban. Az országzászló-állító mozgalom célja az volt, hogy a csonka ország minden városában és községében álljon egy országzászló, amelyeken a félárbocra eresztett nemzeti zászló a békediktátum okozta területcsonkítást kívánta revízió alá vonni!

'Nagy szerepe volt a Kunszentmiklóson kialakult Petőfi Kultusz ünneplésének helyszíneként: „1927-ben indult útjára, s öt évig élt a Dunamellék Kiskunság címû hetilap. Ez időben is visszatérően március 15-e megünneplésében kulminált a helyi Petőfi-kultusz. Az ünnep hagyományos rendje szerint kora délelõtt az egyházak istentiszteletei nyitották a napot, majd a három iskola,az állami elemi,a katolikus polgári és a református gimnázium saját házi ünnepei következtek. Ezek után, rendszerint délelõtt tizenegy órakor került sor a községi ünnepségre a piactéren a hõsök szobra, késõbb az országzászló elõtt.' A HONISMERETI SZÖVETSÉG FOLYÓIRATA XXXV. ÉVFOLYAM.

---